Halacska nap
A program ideje: 2021.10.08. 15:00-18:00
A Halacska nap célja idén is a közösség építése, a családok egymáshoz való közeledése, ismerkedés és a szüreti és Mihály napi hagyományok felelevenítése volt. A tavalyi karanténok és szigorítások az életünkben meglévő nehézségek után, egy szülő-gyermek közös játéklehetőség, beszélgetések mind szülőtárssal, mind az óvoda dolgozóival, mind a gyülekezet tagjaival, akiket szintén szeretettel láttunk.
Az idei évben is a Garaboncás játszórét változatos népi játékai segítették a játékosságot, amely időre az udvar hosszú részén kényelmesen elosztva kihelyezésre került. Az első gyermekek, akik a rendezvényen részt vettek, már az átváltozott udvarra érkezhettek ki.
A bejáratnál 15:30-ig az Óvodavezető asszonyunk egy pohár musttal várta az érkező családokat. A szőlő préselésében az óvoda gondnoka és konyhai dolgozói segítettek. A szőlőprés az óvoda tulajdona, a prést pedig egy presbiter testvérünk adta kölcsön számunkra. Mind a gyerekek, mind a szülők nagyon kíváncsiak voltak a préselés menetére, érdeklődéssel nézték a folyamatot, a gyerekek örömmel próbálták préselni a szőlő levét.
Ami nem fogyott el a kóstolásnál, azt kancsókban a vacsora asztalra kerültek.
15:30-kor Óvodavezetőnk megnyitotta hivatalosan is a Halacska napot egy köszöntő beszéddel. Itt a programok pontos ideje is elhangzott a szeretetteljes fogadtatás mellett.
A Nagyhalacska óvoda épületében idén a Mihály napi vásár felelevenítése ebben a formában először került megrendezésre. A gyermekek a hét második felétől folyamatosan perecet készítettek, amit ezen a napon eladhattak. Két óvodapedagógus segített a gyermekeknek az árulásban. Az asztalokon minden csoportnak saját tálcára kihelyezett perecei voltak, saját csoportjellel ellátott perselyjel, amibe a gyermekek a perec árát belehelyezték. Az itt összegyűjtött pénzből a tavasz folyamán fagylaltozni mennek majd a csoportok.
Alig várta minden gyermek, hogy saját maga által készített perecét eladhassa. Amikor megérkezett érte a szülő kijöttek az udvarra és az asztal két oldalára állva, a megbeszélt szöveget elmondva eladta termékét. Volt, aki többször is visszajött és eljátszotta, mert nagyon tetszett számukra. Így a tervezett idő 16:00 után is árusítottunk még 16:45ig.
Sikerült megmutatni a gyermekeknek, hogy az alapanyagokból, hogyan készül kész portéka. Milyen munkafolyamatokban tudnak részt venni, és hogyan csal örömet saját keze munkája a környezetének. Annak értékét pedig a tavasz folyamán fagylaltozáskor megérzik majd.
A népi táncházat az óvoda külön foglalkozását tartó „ Így tedd rá” csoport vezetője és zenekara tartotta. A szülők számára egy saját élmény lehetősége volt, hogy a jó hangulat mellett kipróbálják gyermekük miben vesz részt heti egy- két alaklommal.
Időben 16:30-kor kezdődött és szülő gyermek, dolgozó együtt ropta a táncot. Csodálatos hangulatot tudott teremteni a tánctanár, a dalokat az óvodapedagógusok már ismerték, mert többen végeztek „ Így tedd rá” tanfolyamot. Az óvodánkban ez kedvelt foglalkozási forma. A dal és játékválasztásban a szüreti és Mihály napi hagyományok domináltak a programnak megfelelően.
17:00 után a fenntartó gyülekezet nagytiszteletű lelkésze Szász Lajos közös asztali áldást mondott, majd minden csoport az ételektől roskadó csoportos asztalokhoz mentek.
A csoportok az itt lévő presbitereket vendégül látták. A beszélgetések tovább folytatódtak, újak alakultak és az idő röpült. Szinte észrevétlenül lopakodott ránk a lemenő nap fénye és azon kaptuk magunkat, hogy mindjárt 18:00 óra. A szülők egy emberként segítettek összepakolni az asztalokat és a gyülekezeti terembe visszaszállítani az onnan elhozott sörpadokat. 18:30 után szép lassan haza indultunk.
A szervezését kolléganőimmel közösen végeztük. Számomra ez közösség építő volt. Második éve dolgozom újra és ezt a munkafolyamatot először végeztük együtt. Több mint egy hónapig, szinte napi szinten foglalkoztunk az eseménnyel, beszéltünk, terveztünk. Az egész óvoda lázban égett, mert itt az egységünk jelenik meg.
A perecsütés összes buktatóját többször is végig vettük, mégis sikerült nem várt dolgokkal találkozni. A közösségünk nem kétségbe esett, hanem össze fogva megoldottuk.
A nap végén a szülők boldog mosolyát látva minden fáradság megérte. Nehezen ürült az óvoda épülete, ami azt mondta el, hogy nem csak szavakkal fogalmazták meg jó érzésüket.
Hálás szívvel gondolok vissza mind a felkészülési időre, mind magára az alaklomra. Igazán éreztük, hogy Isten áldását adta erre a napra. Az esőzések után kisütött a nap és kellemes meleggel cirógatott bennünket. A közösségépítő programunk kimondhatjuk jól sikerült!
Isten áldása maradjon velünk!
Szilágyiné Csipak Viktória Katalin
Óvodapedagógus